Széleskörű alkalmazhatóság, piaci előnyök

Tekintse meg referenciáinkat, melyek bizonyítják, hogy az ipar számos területén sikerrel lehet alkalmazni az általunk kínált ANSYS és Tandler szoftvereket.

Ismerős az egyik projektben bemutatott problémakör? Szervezze ki Ön is a feladat megoldását – munkatársaink szakértelme és tapasztalata az Ön rendelkezésére áll! Nem találja az iparágat, melyben cége tevékenykedik? Lehet, hogy éppen az Ön műszaki problémája lesz csapatunk következő kihívása – tegye próbára szakembereink és szoftvereink képességeit!

Tapasztalataink alapján az ANSYS áramlástani szimulációs, mechanikai és kapcsolt analízis szoftvereivel, illetve a Tandler csatornahidraulikai szoftverével, a Kanal++-szal a következő előnyöket élvezheti:

  • idejében kiszűrhetők a tervezési hibák, és csökkennek azok költségei
  • az optimalizálás szélesebb látókörű, gyorsabb és hatékonyabb
  • lerövidül a piacra kerülési idő, gyorsabb a vevői igények kiszolgálása
  • csökkennek a beruházási költségek, költséghatékony gyártás és építés
  • az üzemeletetési költségek csökkennek, valódi környezettudatosság
[include-page id=”1665″]

Épülettervezés,
épület-aerodinamika

Épülettervezés épület aerodinamika, városrendezés

Épületgépészet,
klíma komfort

Épületgépészet Klíma komfort

Épületgépészet,
füst- és tűzszimulációk

Épületgépészet Füst- és tűzszimulációk

Épületgépészet,
uszodatechnika

Épületgépészet Uszodatechnika


A Nagyerdei Stadion áramlási viszonyai

[Best_Wordpress_Gallery id=”1″]

Stadionok tervezésekor az áramlási viszonyok feltérképezése a stadionon belül a lelátótéri komfort biztosítása érdekében igen fontos. A légáramlatok intenzitásának csökkentésével azonban romlik a pálya gyepének átszellőzési viszonya. Így a megfelelő építészeti kialakítás elérése érdekében, a döntéshozatal támogatását szolgálóan több konstrukciót hasonlítottunk össze változó kültéri viszonyok figyelembe vételével. Az érkezési szinten a stadionba jutó légtömegek mennyisége a homlokzat különböző mértékű megnyitásával változott, ezek függvényében derítettük fel a pangó zónákat, valamint a diszkomfortos területeket a lelátón.

  • Áramlást befolyásoló belső folyosók, oszlopok modellezése
  • Meteorológiai szélprofilok alkalmazása
  • Stadion körüli erdős zóna modellezése
  • Több szélirányra történő elemzések
  • Lelátótéri szélkomfort vizsgálatok

Atomerőmű épületbővítés hatása a széláramlásra

[Best_Wordpress_Gallery id=”5″]

A Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelem kazettáit tároló épületek állandó gravitációs hűtését a várható szélsőséges meteorológiai viszonyok esetén is biztosítani kell. Pakson a Beléptető és Operatív Irányító Épület (BOIÉ) tervezett bővítése miatt a tároló körüli áramlási viszonyok módosulnak, így ismételt elemzésekkel a gravitációs szellőzés hatékonyságát igazolni kellett. A CFD vizsgálatok az épület körüli áramlási viszonyok változásának meghatározására irányultak.

  • Részletes épületmodell kidolgozása
  • Meteorológiai szélprofilok alkalmazása
  • Áramlási viszonyok összehasonlítása

Hídlengés

hid
hid
hid

A kapcsolt áramlási-szerkezetdinamikai szimulációk a karcsú szerkezetek elterjedésével kerültek előtérbe az építőmérnöki gyakorlatban. Az FSI (Fluid-Structure Interaction) szimulációk nehézsége, hogy a szerkezetdinamikai mozgást és a folyadékáramlást együttesen kell figyelembe venni.

A kutatási programban hídszerkezetek aeroelasztikus FSI vizsgálati módszerét dolgoztuk ki, támaszkodva az ANSYS-FLUENT kereskedelmi áramlási programrendszerére. A módszertan kifejlesztését a két-szabadságfokú rendszerek vizsgálatával kezdtük. Szekció modelles szélcsatorna kísérletekkel validáltuk az FSI szimulációk eredményeit. A számítási és mérési eredmények igen jó egyezést mutattak.

A két-szabadságfokú modelleknél kidolgozott kapcsolt technikákat a modálanalízis alkalmazásával fejlesztettük tovább. A Fluent programrendszerrel és saját fejlesztésű felhasználói programunkkal (UDF) tetszőleges hídpálya aeroelasztikus kapcsolt mozgása vizsgálható. Az eljárást aeroelasztikus szélcsatorna modellel teszteltük, továbbá ipari alkalmazásra is sor került. A kidolgozott eljárásban az áramlás és szerkezetdinamikai mozgás kapcsolásának stabilitása, illetve a cellatorzulás minimalizálása egyaránt megoldott.

Structural- and wind engineering


Szélterhelés modellezése a Pentele híd tervezésekor

M8
M8
M8

Az M8-as autópálya számára építendő híd az adott szerkezetű hidak közül a világon a legnagyobb. Ez a tény fokozottan ráirányította a figyelmet a hidaknál egyébként is kiemelkedően fontos kérdésre, hogy a szélterhelés hatása milyen eredménnyel járhat az adott beépítési környezet figyelembevételével.

A munka célja a hídra ható szélerő és nyomaték, valamint a lengéseket okozó periodikus áramlási struktúrák feltérképezése volt.

  • Large-Eddy módszer alkalmazása a numerikus szimulációnál

A számítás validációja a BME Áramlástan Tanszék Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában történt.

  • Alumínium alapszerkezet, részletes kidolgozás
  • 1:70-es modelléptékű szekciómodell

ELI épület klíma komfort

[Best_Wordpress_Gallery id=”6″]

Napjainkban a fenntarthatóság, az energia gazdaságosság és a komfort biztosításának kérdésköre az újonnan épülő és átalakítás alatt álló létesítményeknél is kiemelten kezelt. Feladatunk a szegedi ELI kutatóközpont előcsarnokában kialakuló hő- és áramlástani viszonyok pontos feltérképezése volt téli, átmeneti és nyári üzemviszonyok mellett.

Az építészeti tervezés egyedisége, hogy az aula külső határoló szerkezete szinte mindenhol üveg, melynek speciális fóliája a napsugárzás UV, látható és infravörös tartományait különböző mértékben engedi át. Nyári üzemben a napsugárzás, a belső árnyékoló szerkezetek és az aulában egy külön klímával rendelkező konferenciaterem figyelembe vételével, téli üzemben a kismintás elemzéssel modellezett ajtónyitás és légfüggöny-hatások, átmeneti üzemben pedig a különböző konfigurációkban nyitott nyílászárók által elősegített természetes szellőzés modellbe illesztésével történt a CFD szimuláció.

  • Komplex fűtés- és légtechnikai elemek modellezése nagylégterű aulában
  • Napsugárzás modellezése
  • UV, látható és infravörös sugárzások külön – külön való kezelése
  • Árnyékképzés

Budapest Airport Skycourt klíma komfort

[Best_Wordpress_Gallery id=”7″]

Nagy légterű bevásárló központokban összetett légtechnikai és fűtéstechnikai rendszerekkel lehet az előírásoknak megfelelő komfort paramétereket biztosítani. A modern építészetben kedvelt, nagy üvegfelületű homlokzati kialakítás a tágas tér érzetét kelti, ami az épületgépészeket további kihívások elé állítja. Nyáron a napsugárzásból eredően a beltér helyenként könnyen túlmelegedhet, télen pedig a kevésbé szigetelt kialakítás miatt a tartózkodási zónák is nagyobb mértékben lehűlhetnek. Ezáltal a megfelelő üzemeltetés, azaz a lég- és fűtéstechnikai kialakítások, szabályzások megtervezése igen komplex feladattá válhat. A CFD szimulációk biztosította áramlás- és hőtechnikai számítások eredményei jelentős segítséget nyújthatnak a tervezés több fázisában vagy akár a diszkomfortos zónák felderítésében, azok csökkentésében, megszűntetésében.

  • Nyári és téli állapot modellezése
  • Hőterhelések figyelembe vétele: emberi hőforrások, fűtőtestek, napsugárzás
  • Egyenként szabályozott vetőfúvókák (térfogatáram és irányítottság)
  • Magas üvegfelületeknél kialakuló Cold-drop hatások vizsgálata
  • Huzathatásra és hőérzetre (PMV mutatószám) történő méretezések

Wavin mennyezeti sugárzó

[Best_Wordpress_Gallery id=”8″]

Diszkomfortos irodaterekben a dolgozók munkateljesítménye csökken, így a huzatmentes hőkomfort biztosítása a tervezők egyik fontos feladata. Téli és nyári állapotokra méretezve ez többféle hűtési és fűtési rendszerrel is megvalósítható. Azonban az üzemeltetés szempontjából leginkább gazdaságos kialakítások megtalálásához az átmeneti időszakokra történő elemzéseket is el kell végezni, illetve az időben változó hőterhelési viszonyokat is figyelembe kell venni. Az alábbi munkánkban a változó kültéri és beltéri hatások mellett, különböző technológiai kialakításokra (pl: padlófűtésre, szegélyfűtésre, mennyezeti fűtésre / hűtésre, stb.) határoztuk meg a PMV hőkomfortérzeti mutatószámot, amellyel az egyes technológiákkal illetve azok kombinációjával elérhető legjobb állapotokat számszerűen lehetett elemezni.

  • Időben változó beltéri hőforrások modellezése (dolgozók, számítógépek, lámpatestek)
  • Időben változó kültéri hőmérsékletek figyelembe vétele
  • PMV hőkomfortérzeti mutatószámra történő méretezések
  • Huzatos és pangó áramlási terek kimutatása

Lamellás hőcserélő CFD vizsgálata

[Best_Wordpress_Gallery id=”11″]

A projekt keretében kidolgoztunk egy 3D CFD modellt, amely alkalmas az épületgépészeti gyakorlatban alkalmazott lamellás, folyadék-levegő hőcserélők termo-hidraulikai szimulációjára, valamint a tervezési paraméterek optimalizálására. Adott felhasználási körülményekhez a gyártás költségét jelentősen nem befolyásoló paraméterek hatását vizsgáltuk. Elsődleges célunk a hőátviteli jellemzők javítása volt, vizsgáltuk továbbá a légoldali ellenállás változását is.


Magyar Állami Operaház szellőzőrendszerének optimalizálása

opera_01
opera_02
opera_03

Szellőzés szempontjából az ember komfortérzete alapvetően az áramlás viszonyaitól, a levegő hőmérsékletétől és nedvességtartalmától és a sugárzó hőtől függ. Munkatársaink a Fluent szoftver segítségével numerikus szimulációval ezeket a tényezőket vizsgálták a Magyar Állami Operaházban. Az eredmények segítségével a szellőzőrendszer egy esetleges rekonstrukciója esetén pontosan meghatározható, hogy hol szükségesek további friss levegő bevezetési helyek.

  • A teljes beltér geometriájának modellezése
  • A levegő bevezetések és elszívások teljeskörű szimulációja
  • Az áramkép és a hőmegoszlás vizsgálata különböző elszívási szcenárióknál

Szellőzőrendszer modellezése a Nemzeti Filharmonikusok Koncerttermében

szellozo_01
szellozo_02
szellozo_03

A nagy befogadóképességű közösségi terek, például színházak vagy koncerttermek szellőzésének a kialakításakor nagy műszaki kihívást jelent a teremben tartózkodó emberek és a megvilágítás rendszerint nagy teljesítményű elemei által termelt hő elvezetés és a zaj- és huzatmentes szellőztetés igényének kettős problémája.

Munkánk során a Nemzeti Filharmonikusok épülő koncerttermében végeztük el az áramlás szimulációját. Vizsgáltuk a szellőzőrendszert és a szellőző levegő mennyiségének hatását a valós komfortérzetre, az elszívó és légbefúvó pontok optimális elhelyezése meghatározásának céljából, különös tekintettel a lámpák által termelt hő minél rövidebb úton történő elvezetésének megoldására.

  • A több emeletes nézőtér részletes modellezése
  • A nézők és a világítás keltette hőtermelés és az azáltal létrejövő természetes légáramlás szimulációja
  • A tervezett szellőzőrendszer működésének tesztelése

Szellőzőrendszer optimalizálása a Budapest Sportarénában

bsa_01
bsa_02
bsa_03

Egy nagy befogadóképességű sportlétesítmény szellőzésének a tervezésekor a nagyszámú néző termelte hő és a sport által megkövetelt feltételek kettős kihívásának kell megfelelni. Egy jégtánc versenyen például a jég felett másfél méterrel nem lehet hűvösebb a levegő 18 °C-nál, ugyanakkor az asztalitenisz versenyeken nem szabad az előírt légsebességet túllépni.

A vizsgálat során a Budapest Sportaréna tervezett szellőzőrendszerét szimuláltuk, és ellenőriztük a szellőző befúvók elhelyezésére és a szabályozható befúvók beépítésére vonatkozó módosítások hatását.

  • A teljes tér részletes modellezése
  • A hőmérséklet és huzat követelmények ellenőrzése
  • A tervezett konstrukciós átalakítások értékelése

Üzemcsarnok szellőzőrendszerének optimalizálása

uzemcsarnok

Ipari csarnokok szellőzőrendszereivel szemben sok esetben a gyártástechnológia szempontjából fokozott elvárást támasztanak. A csarnokok levegőjének hőterhelése a benne működő berendezésekből származóan rendszerint nagy, a munkavállalók komfortján túl sok esetben a technológia által támasztott járulékos követelményeknek is meg kell felelni (például a termelési tevékenység jellegéből adódó szigorú hőmérséklet vagy huzat paraméterek betartásának).

A szóban forgó ipari csarnokban a technológiából adódóan 3 MW hőteljesítmény jut a légtérbe. A gépek környezetében korlátozni kell a huzatot, mivel az rontaná a termék minőségét. A szellőzőrendszer tervezésének támogatására 3 dimenziós numerikus szimulációt készítünk, melyen pontosan nyomon követhető az egyes konfigurációk által létrehozott áramlás.

  • Nagy hőterhelés szimulációja
  • Huzat keletkezésének vizsgálata
  • A hőmérséklet eloszlás meghatározása a munkakörnyezet komfortjának vizsgálatához

Lakóházi belsőudvar füstterjedés vizsgálata

[Best_Wordpress_Gallery id=”14″]

Nagy belmagasságú zárt terekben keletkező tüzeknél, ha az épület komplex geometriával rendelkezik, a füst terjedésének modellezésével fontos információkhoz juthatunk. Ezen információk elősegíthetik egyre biztonságosabb rendszerek tervezését légtechnikai és építészeti szempontokból. A szimulációinkban a részlegesen nyitott ablakok, az épület szerkezet hőtároló kapacitása, a falakon keresztüli hőtranszportok mértéke is meghatározható.

  • Füst összetételének pontos modellezése (CO, CO2, NOx, stb. komponensek modellezése)
  • Menekülési útvonalak elfüstösödés vizsgálata
  • Túlnyomásos lépcsőház kialakítások megfelelőségének ellenőrzése

Ezen felül számos egyéb vizsgálatra lehetőség van, pl. tűzfront időbeli terjedésének lekövetése, illetve a láthatósági viszonyok meghatározása, ami megmutatja, hogy adott tűz esetén 10perc elteltével a tűzoltók meg tudják e közelíteni a tűzfészket.


Tűzterjedés modellezése a Budapest Sportarénában

tűz
tűz
tűz

A nagy befogadóképességű közösségi épületek tűzvédelme a nagyszámú érintett miatt kiemelten fontos terület. A megelőzésen túl előírások szabályozzák az esetleg kialakuló tűz esetére teljesítendő paramétereket, például a füstelszívó berendezés szükséges teljesítményét. A feláramló füstgáznak nem szabad az evakuációs időnél hamarabb elérnie a nézőteret, de fontos szempont az is, hogy a tetőszerkezetet érő hőterhelés nem gyengíti-e kritikus mértékben az épületet. A Budapest Sportcsarnokot megsemmisítő tűzeset különösen ráirányította a figyelmet a terület fontosságára.

Vizsgálatunk célja a Budapest Sportaréna füstelszívó berendezésének hatékonyságvizsgálata volt.

  • 2 és 3 dimenziós szimulációs modell egyidejű alkalmazása
  • A tűz modellezése hő és szénmonoxid forrásként
  • Állandó határfelület terjedési sebesség
  • Térben és időben állandó tűzintenzitás
  • Négyzetesen növekvő forrástag

Kipufogógáz terjedés vizsgálat többszintes parkolóházban

[Best_Wordpress_Gallery id=”15″]

Természetes szellőzéssel kialakított részlegesen nyitott parkolóházak tervezésekor kiemelt szerepet kap a felszabaduló kipufogó gázok terjedésének kérdése. Hatósági előírások vonatkoznak például a szén-monoxid megengedhető legnagyobb koncentrációjára, amely szélcsendes napokon, bizonyos helyeken lokálisan feldúsulhat. A szimulációban az autók által kibocsátott kipufogó gáz, mint térfogati forrás a megfelelő összetétellel és annak hőmérsékletével modellezett.

  • Többszintes parkolóház modellezése
  • Szén-monoxid terjedés vizsgálata
  • Szén-monoxid maximális koncentrációk meghatározása szélcsendes esetre
  • 2004-es KVVM emisszió kataszter szerint meghatározott kibocsátások

Fürdőmedencék optimalizálása

[Best_Wordpress_Gallery id=”9″]

Fürdőmedencék tervezésekor az egyik legfontosabb cél a vízminőség biztosítása üzemelés közben. A vízminőség szempontjából a szabad aktív klór koncentrációja, a víz hőmérséklete és tartózkodási ideje a legfontosabb számszerűsíthető paraméterek. Numerikus szimuláció segítségével vizsgálható a medence áramképe, így felfedhetők a kedvezőtlen holtterek, és meghatározható a vízminőségi paraméterek térbeli megoszlása.

Vizsgálatunk célja a tervezési vagy áttervezési folyamat támogatása a konstrukciós változatokra érvényes áramlás jellemzőinek meghatározásával.

  • Látványelemek biztonságtechnikai ellenőrzése (kritikus sebességek, vízsugarakról a fürdőzőkre átadódó erő)
  • Függőleges és vízszintes örvények kimutatása
  • Szűrőkben lejátszódó folyamatok vizsgálata
  • Csarnokok szellőzése, klimatizálása (páramentesítés, vízfelszín feletti páratartalom szabályozása, szellőző rendszer energetikai optimalizálása)
  • Uszodaépületek szélterhelésének és szélkomfortjának vizsgálata


Infrastruktúra,
környezettechnika

Infrastruktúra, környezettechnika

Energiaipar

Energiaipar

Járműipar

Járműipar

Nehézipar

Nehézipar


Biogáz előállítása rothasztó tornyokban

biogaz
biogaz

Kommunális szennyvíziszap, valamint állati és mezőgazdasági maradékok felhasználásával anaerob rothasztó tornyokban biogáz állítható elő. A Fővárosi Csatornázási Műveknek végzett optimalizációink célja, hogy a különböző konstrukciójú tartályokban az adott üzemeltetési környezethez illeszkedően kedvező keverési viszonyokat hozzunk létre, biztosítva ezzel a biogáz megfelelő fejlődését. Az iszap tartózkodási idejének meghatározásán keresztül a perdülettörő elemek geometriai kialakítása, a keverők száma és azok fordulatszáma, a lapátok átmérője és elhelyezkedése, valamint számos más üzemi paraméter is optimalizálható. Ezzel a folyadék felszín alakját is befolyásolhatjuk a megfelelő habtörő képesség eléréséhez és a nemkívánatos örvényleszívás elkerüléséhez.

Vizsgálatunk célja a tervezési vagy áttervezési folyamat támogatása a konstrukciós változatokra érvényes áramlás jellemzőinek meghatározásával.

  • Keverők valósághű időbeli forgatása a modellben
  • Recirkulációs és friss iszap bevezetések tartózkodási időre gyakorolt hatásainak modellezése
  • Számos elem optimalizációja, paraméter érzékenységi vizsgálatok

A KANAL++ csatornahidraulikai rendszer alkalmazása

eso
eso
eso

A KANAL++ egy korszerű térinformatikai alapokra felépített csatornahálózat nyilvántartó rendszer. A program lehetővé teszi a csőhálózat hidraulikai ellenőrzését és záporeső levonulásának számítását. A program megtérülési számításokkal segíti hálózatfejlesztés esetén a döntéshozást. Lehetőséget nyújt digitalizált térképek és légifelvételek használatára, melyek háttérkénti beillesztésével a hálózat áttekinthetősége javul. Fotókkal és videofelvételekkel illusztrálhatjuk a káreseteket, amelyeket a programban tárolunk.

  • Korszerű grafikus térinformatikai rendszer
  • Záporeső levonulásának hidraulikai számítása
  • Fotókkal, videókkal illusztrált kártörténeti feljegyzések
  • Megtérülési számítások hálózatfejlesztés esetén

A KANAL++ szoftverről és néhány alkalmazásáról leírást ezen a linken találhat.


Ráckevei Duna-ág

A Ráckevei-Soroksári Duna-ágba (RSD-be) kerül bevezetésre a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepre érkező egyesített rendszerű csatornahálózatból bukóval leválasztott szennyvízzel kevert csapadékvíz. Az RSD-n átfolyó vízmennyiség igen csekély, ezért az ágban a víz cserélődése lassan történik meg és egy nagyobb zápor okozta túlfolyás jelentős terhelést jelent a befogadónak. Különböző műszaki megoldások megvalósíthatóságát vizsgáltunk, melyek célja, hogy csökkentsük a Duna-ág terhelését. A vizsgálat az alábbi megoldásokra terjedt ki:

  • Jelenlegi túlfolyó rendszer fenntartása;
  • A záporvíz részleges elterelése egy a telep kapacitásánál nagyobb kapacitású nagy-Duna-ági átemelő rendszer megépítésével;
  • Jelentősen megnövelt befogadóképességű záporvíz tárolók és kibővített kapacitású rács és homokfogó alkalmazásával. E megoldás előnye, hogy nem kerül kezeletlen víz a nagy-Duna-ágba.

100 éves csapadékmérési statisztikák adatainak felhasználásával és szabványos esőintenzitási összefüggések felhasználásával egy 10 elemű modellcsapadék sorozatot állítottunk elő. A hidraulikai vizsgálatot e modellcsapadékokra végeztük el a fenti megoldások mindegyikére. Ennek segítségével megbecsültük az RSD terhelésének az éves mértékét a különböző megoldások esetére.


Budai főgyűjtő

Az elmúlt évek egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának keretében megépült a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep. A telep vízgyűjtő területéhez tartozó csatornahálózat átfogó hidraulikai vizsgálatát végeztük el két darab 25-32 ezer vezetékszakaszból felépített hidraulikai modell segítségével. Vizsgáltuk a

  • túlfolyókon távozó kevertvíz mennyiségét
  • hálózat szakaszainak a lefolyási idejét
  • különböző üzemállapotok során kialakuló áramlási sebességeket
  • különböző üzembiztonság-növelő megoldások hatásosságát.

Offshore olajplatform gázturbina kilépő ág vizsgálata

[Best_Wordpress_Gallery id=”16″]

Offshore olajplatformoknál a gázturbinát elhagyó füstgáz igen magas hőmérsékletű és nagy mértékben turbulens. Ez a hő- és nyomásingadozásból eredő terhelés a kipufogó rendszer szigetelt csőszerkezetét jelentősen károsíthatja. Az élettartam elemzésekhez összetett, kapcsolt áramlástani és mechanikai szimulációk (FSI – Fluid Structure Interaction) szükségesek. Ezáltal az önsúlyra és a szélterheléses állapotok elemzésén túlmenően pontos tranziens mechanikai számítások is elvégezhetők, az időben változó hőmérsékleti- és nyomásmezők felhasználása által. Így a rendszerre jellemző kritikus gerjesztési frekvencia tartományban történő üzemelés a geometriai kialakítással és az üzemeltetés egyéb paramétereinek beállításával elkerülhető.

  • kapcsolt áramlástani és mechanikai (FSI) számítások
  • hő és mechanikai terhelés vizsgálatok
  • nyomásingadozások spektrális elemzése
  • meleg füstgáz kültéri terjedésének vizsgálata (helikopter leszálló)

A projekt az NYMO/TECHPART együttműködésével valósult meg.


Paksi atomerőmű kondenzátor hűtőrendszer termo-hidraulikai modellje

[Best_Wordpress_Gallery id=”17″]

Atomerőművek hűtése igen nagy szivattyúzási teljesítményt igényel, továbbá a hűtéshez felhasznált felszíni víz mennyisége után az erőművet vízkészlet használati díj is terheli. Modellt fejlesztettünk ki Paksi Atomerőmű részére, mellyel adott környezeti feltételek és üzemeltetési beállítások esetében képes meghatározni az áramló vízmennyiségek megoszlását a hűtőrendszerben, valamint a nyomások és hőmérsékletek értékét szakaszonként. A szimulációs modellt MS Excelben implementáltuk, így a modell használata nem igényel szoftvertelepítést, használata könnyen elsajátítható és a számítási eredményekre épülő további kalkulációk egyszerűen elvégezhetők. A modell figyelembe veszi az egyes gőzturbinák hűtővíz mennyiségtől és hőmérsékletétől függő teljesítményét, az előperdülettel szabályozott vízkivételi szivattyúk változó hidraulikai, áramfelvételi és szívóképességi karakterisztikáit, továbbá a lehetséges melegvíz visszakeverési módokat is. Összevethetők tetszőleges számú üzemeltetési mód eredményei. A gazdasági optimálás lehetőségén túlmenően a modell felhasználható a fejlesztési elképzelések ellenőrzésére, a várható eredmények összehasonlítására is.


Paksi atomerőmű, gőzfejlesztő köpenyterének modellezése

atom
atom

A paksi atomerőmű tervezett üzemidő hosszabbítása miatt szükségessé vált egy hatékonyabb leiszapoló rendszer tervezése. Munkatársaink az erőmű gőzfejlesztőjében a köpenytér kétfázisú áramlását modellezték, amelynek nagy a jelentősége a korróziótermékek eltávolítása szempontjából. A köpenytéri víztér cirkulációját több tényező is befolyásolja, ezek feltérképezésére mikromodellek készültek:

  • 1D kapcsolt termohidraulikai modell a hőközlés csövenkénti eloszlásának megállapítására
  • 2D modell a csőköteg ellenállásának számítására
  • 3D modell a csőtámaszok ellenállásának számítására

A gőzfázis vízhez képesti elcsúszási sebességének meghatározásához munkatársaink matematikai modellt fejlesztettek, az előmelegítési és gőzképződési folyamatok szimulációjához pedig az ANSYS Fluent keverékáramlás modelljét használták, amelyhez a forrástagokat UDF-ek (user defined function) segítségével adták meg.

Bővebb információt ezen a linken elérhető brosúrában talál (angolul).


Rátüzeléses hőhasznosító kazán vizsgálata

ratuzeles

Kombinált ciklusú (gázturbinás + gőzturbinás) energiatermelés esetében a gázturbina kilépő füstgáza jelentős oxigéntartalommal rendelkezik, ezért szokásos a gázturbina füstgáz áramában földgázt égetni mielőtt a forró gázt a gőzturbinás egység kazánjára vezetik. A kazáncsövek egyenetlen hőterhelése túlzott mechanikai feszültségeket okozhat, ami veszélyezteti a kazán működését.

E probléma FLUENT szimulációs rendszer alkalmazásával már a tervezés során kiküszöbölhető. A füstgázcsatorna megfelelo kialakításával egyenletes áramlás és hőterhelés érhető el a gázégők keresztmetszetében és a kazán hőátadó felületein.

  • Áramlás egyenletesítése
  • Hőterhelés-megoszlás számítása

Ultrahangos térfogatáram-mérő szonda elektrofilterben

ultrahang
ultrahang
ultrahang

Az ultrahangos elven működő térfogatáram-mérő szonda és a porkoncentráció-mérő szonda beépítése erőművi elektrosztatikus porleválasztó /elektrofilter/ utáni szekunder áramlásokkal terhelt-légcsatornába nagy körültekintést igényel, mivel a térfogatáram-mérő és emisszió-felügyeleti műszerekkel szemben fontos követelmény a mért adatok reprezentativitása. Ez azt jelenti, hogy az adott beépítési hely esetén a mért adatoknak meg kell egyeznie az adott teljes áramlási keresztmetszetre jellemző sebesség ill. porkoncentráció átlagértékekkel.

A vizsgálat során az elektrofilter kilépő oldala és az elszívó ventilátor közötti légcsatornában szimuláltuk a forró füstgáz és porszemcse fázis áramlását, és az eredmények alapján javaslatot tettünk a reprezentativitást kielégítő szondapozíciókra.

  • Bonyolult áramlások feltérképezése
  • Átlagértékeket reprezentáló pontok kiválasztása
  • A mérőszonda helyének meghatározása

Motor vezérlő elektronika hűtés optimalizálása

[Best_Wordpress_Gallery id=”34″]

A motortérbe épített öntött és mélyhúzott elemekből összeállított fémházban található motorvezérlő egységben képződő veszteségteljesítmény elvezetése háromféle hűtési elven oldható meg: léghűtés, folyadékhűtés és karosszéria felé irányuló vezetéses hűtés. A vizsgálat célja a folyadékos hűtőrendszer hatásosságának összevetése a léghűtés és a vezetéses hűtés hatásosságával. A motorvezérlő egységben kialakuló hőmérsékletet befolyásoló, vizsgált paraméterek:

  • Hűtőfolyadék térfogatáram (lamináris és turbulens csőáramlás) és hőmérséklet.
  • Elektromos veszteségteljesítmény.
  • Hűtőborda kialakítás.
  • Rögzítés módja a karosszériához.
  • Motortér kialakítás.
  • Álló és mozgó gépjármű.

Kipufogórendszer optimalizálása

Kipufogórendszer
Kipufogórendszer
Kipufogórendszer

Egy személygépkocsi kipufogórendszerében elhelyezett szabályozott katalizátorban hőtermelő katalitikus folyamat zajlik. A termelődő hő az átáramlás sebességétől erősen függ. A túlzott felmelegedés károsíthatja a katalizátort, ezért az élettartam szempontjából fontos az egyenletes hőterhelés, vagyis az egyenletes átáramlás. A számítást nehezíti, hogy a szűk helyre beépített egység amorf görbe csövekből áll, a katalizátor test pedig iránytól függő porozitású anyag.

A számítás célja a sebességeloszlás és a hőterhelés meghatározása volt.

  • A CAD modell közvetlen alkalmazása
  • Megközelítőleg anizotrop porózus zóna
  • Összenyomható közeg
  • Helyileg transszonikus áramlás
  • A számítás validálása rendelkezésre álló mérési eredményekkel

Üzemanyag szivattyú optimalizálása

Üzemanyag szivattyú
Üzemanyag szivattyú
Üzemanyag szivattyú

Évente több millió darab oldalcsatornás üzemanyag szivattyút építenek be személyautókba. Ezeknek az alkatrészeknek a megfelelő működése a járművek üzeme szempontjából kulcsfontosságú, az általuk felvett villamos teljesítmény a jármű elektromos hálózatának egyik irányadó terhelése. Ennek ellenére pontos viselkedésükről kevés elméleti ismeret áll rendelkezésre. Továbbfejlesztésükhöz azonban már szükséges lenne a kifejezetten alacsony hatásfokuk okainak megértése, a változtatások elméleti hátterének megteremtése.

A számítógépes szimuláció célja a szivattyúban kialakuló áramkép vizsgálata és módosító javaslatok kidolgozása volt.

  • A működés elméletének meghatározása
  • Geometriai modellezés
  • Numerikus szimuláció a kavitáció figyelembevételével
  • Ellenőrzés kísérleti úton

Féktárcsa körüli áramlás vizsgálata

Féktárcsa körüli áramlás vizsgálata
Féktárcsa körüli áramlás vizsgálata
Féktárcsa körüli áramlás vizsgálata

A német Bergische Achsen Kommanditgesellschaft megbízásából kamion kerekében elhelyezett ventillációs elven hűtött féktárcsa körüli áramlás jellemzőit vizsgáltuk numerikus szimuláció segítségével. A kerék körüli áramlást nagymértékben befolyásolja a kamion körül kialakuló áramkép, ezért a vizsgálat során azt is figyelembe vettük.

A kerék belsejének bonyolult geometriája, az igen széles méretskálát átfogó áramlási keresztmetszetek és a szükséges igen magas számítástechnikai igény kihívást jelentett munkatársaink számára.

  • Áramlási jellemzők meghatározása a féktárcsa körül, illetve annak belsejében
  • Hőmérséklet és hőátadási tényező eloszlások meghatározása
  • A megfelelő peremfeltételek biztosítása érdekében a teljes kamiont figyelembe vettük
  • Forgó kerék, forgó felni és mozgó talaj modellezése

Füstgázelszívás optimalizálása

fust_01
fust_02
fust_03

A konverteres acélgyártás során nagy mennyiségű forró nyersvasat öntenek szintén nagy mennyiségű hulladék acélra. A folyamat szennyezőket tartalmazó forró füstgáz intenzív kiáramlásával jár, melynek elszívása a beépítési környezet szűkössége következtében komoly műszaki kihívást jelent. A feladatot nehezíti, hogy a terhelés impulzusszerűen lép fel, és nagyságrendileg különbözik a folyamatos igénybevételtől.

A munka során feladatunk az elszívó ernyő és az elszívás optimalizálása volt a kialakuló áramlás labormérésekkel és numerikus szimulációval történő feltérképezésén keresztül.

  • Validálás kisminta kísérletekkel
  • Sűrűségkülönbség okozta természetes konvekció figyelembe vétele
  • Az elszívás hatásfokának számszerű meghatározása a berendezés paramétereinek figyelembe vételével

Metallurgiai üst áramlásának modellezése

metallurgia_01
metallurgia_02
metallurgia_03

A Dunaferr Acélművek Kft. megbízásából numerikus szimuláció segítségével meghatároztuk a metallurgiai üstben lejátszódó, argon gázbuborékokból létrehozott fáklya által keltett áramlási folyamatok jellemzőit.

A nem-átlátszó, forró acélömledékben kialakuló áramképet a valósággal azonos körülmények mellett csak numerikus szimuláció útján lehetséges vizsgálni.

A számítások helyességét csak közvetett módon, helyszíni mérésekkel tudtuk ellenőrizni. Külön kihívást jelentett az acél minőségét jelentősen befolyásoló alumínium-oxid zárványok mozgásának, kirakódási sajátosságainak modellezése.

  • Acélömledék modellezése zárványok jelenlétében (diszkrét fázis)
  • Az acél szabad felszíne és a rajta úszó salakréteg figyelembe véve
  • Az ömledéket kavaró argon gáz fáklya modellezése
  • Az acél salakrétegen való áttörési területének meghatározása
  • Acéltisztítás hatékonyságának meghatározása a zárványok kiülepedése útján

Hőkezelő kemence optimalizálása

hokezelo
hokezelo
hokezelo

Alumínium hengerek hőkezelésénél az átkristályosodáshoz szükséges hőmérséklet megközelíti az anyag olvadáspontját, ezért a felület megolvadásának elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az egyenletes hőbevitelre. Ehhez a melegítési folyamat végén lassú hőközlést kell megvalósítani, minél egyenletesebb hőeloszlással.

A vizsgálat célja a hőkezelő áramlásának optimalizálása volt a legmegfelelőbb fúvókakialakítás megkeresésével.

  • Turbulens áramlás hőátadásának számítása
  • Időfüggő hővezetési és hőátadási feladat
  • A hőkezelt test hőmérsékletének időbeli változásának vizsgálata modellkísérlettel validálva


Gumiipar

Gumiipar

Elektronika
ipar

Elektronika

Vegyipar, gyógyszeripar,
biotechnológia

Vegyipar, gyógyszeripar, biotechnológia

Saját fejlesztésű szoftverek,
kutatások

Saját fejlesztésű szoftverek, kutatások


ContiTech kotró tömlő kopásállóságának vizsgálata

Feltöltés alatt…


Kültéri LED lámpatest optimalizálása

led_kulteri
led_kulteri
led_kulteri

A hőmérséklet növekedésével exponenciálisan csökken a LED chip élettartama, valamint romlik a hatásfoka és megváltozik a kibocsátott fény hullámhossza is, amely számos alkalmazás esetén nem megengedett, ennek következtében a megfelelő hűtés biztosítása elengedhetetlen. Elvégeztük egy kültéri lámpatest hőtechnikai optimalizálását, majd a javaslatok alapján elkészült lámpatest laboratóriumi körülmények közötti vizsgálatát a szimulációs módszer helyességének ellenőrzése érdekében (a LED chipekben keletkező hőt bordák vezetik a lámpatest felső hőleadó felületéhez, cél a bordák optimális méreteinek és számának meghatározása).

  • Hűtés természetes konvekció útján.
  • Sugárzásos hőleadás figyelembevétele.

Gyógyszeripari hidegszoba

hidegszoba
hidegszoba
hidegszoba

Gyógyszeripari multinacionális megrendelő számára tisztatér technológiával épülő helyiség egyenletesen alacsony hőmérsékletét kellett biztosítani a projekt keretében. A CFD szimuláció célja a 8 °C-ot meghaladó hőmérsékletű zónák azonosítása, figyelembe véve a légtechnikai berendezések adottságait, valamint a helyiségben tartózkodó dolgozók és gépi berendezések által jelentett hőterhelést. A hőmérséklet-eloszlás meghatározásához elengedhetetlen volt a határoló felületek felé történő hőátadás pontos modellezése, így lehetővé vált az alkalmazott szigetelő panelek megfelelőségének ellenőrzése is. A helyiségben találhatók továbbá a WFI vízvezetékrendszer szerelvényei, melyek a sterilizáció ideje alatt 120 °C felettiek. Hőleadásuk miatt a térben lokálisan meleg zónák alakulnak ki, ezek megjelöléséhez és bizonyos technológiákból való kizárásához szintén támpontot nyújtott a szimuláció.

  • Gyógyszeripari hidegszoba szimuláció
  • Összetett hőátadás számítások
  • Légtechnikai rendszer vizsgálatok
  • Áramképek összehasonlítása különböző befúvó anemosztátok alkalmazása esetén

Gyógyszeripari fermentor levegőbevezetésének optimalizálása

fermentor

A gyógyszeripari fermentor feladata a baktériumtenyészet fejlődésének elősegítése tápanyag és oxigén bejuttatásával és elkeverésével. A folyamat szempontjából kritikus a kellő mennyiségű levegő bejuttatása anélkül, hogy a baktériumokra káros mértékű csúsztatófeszültség jönne létre az elegyben.

Vizsgálatunk célja az oxigénellátás szempontjából kritikus helyek feltárása, és a levegőbevezetés hatékonysági optimalizálása volt.

  • 2 fázisú áramlás
  • 2 és 3 dimenziós szimulációs modell egyidejű alkalmazása
  • A mozgó keverőelemek bevonása a modellbe
  • A mechanikai igénybevétel számítása

Paksi atomerőmű kondenzátor hűtőrendszer termo-hidraulikai modellje

[Best_Wordpress_Gallery id=”17″]

Atomerőművek hűtése igen nagy szivattyúzási teljesítményt igényel, továbbá a hűtéshez felhasznált felszíni víz mennyisége után az erőművet vízkészlet használati díj is terheli. Modellt fejlesztettünk ki Paksi Atomerőmű részére, mellyel adott környezeti feltételek és üzemeltetési beállítások esetében képesek vagyunk meghatározni az áramló vízmennyiségek megoszlását a hűtőrendszerben, valamint a nyomások és hőmérsékletek értékét szakaszonként. A szimulációs modellt MS Excelben implementáltuk, így a modell használata nem igényel szoftvertelepítést, használata könnyen elsajátítható és a számítási eredményekre épülő további kalkulációk egyszerűen elvégezhetők. A modell figyelembe veszi az egyes gőzturbinák hűtővíz mennyiségtől és hőmérsékletétől függő teljesítményét, az előperdülettel szabályozott vízkivételi szivattyúk változó hidraulikai, áramfelvételi és szívóképességi karakterisztikáit, továbbá a lehetséges melegvíz visszakeverési módokat is. Összevethetők tetszőleges számú üzemeltetési mód eredményei. A gazdasági optimálás lehetőségén túlmenően a modell felhasználható a fejlesztési elképzelések ellenőrzésére, a várható eredmények összehasonlítására is.


Comments are closed.